széthasítva és bedarálva, beterítve önnön belsőségei maradványaival, cafatokba feszülten.

  és sírsz, nem tudva: miért...

  "...a civilizált emberek élvezhetik azt a szabadságot, hogy olyan szórakozásokat alakítsanak ki maguknak, amelyek az észlelési mechanizmust szórakoztató és kreatív módon foglalkoztatják."

  "szívemre ül, és nagyot sóhajt a félhomály
fülembe dorombol, ami volt..."
 

(a Nap és a Hold a Földön világít)

kezdődik a tél?

Magamra hagytál. Innét hűségem.

Összetörtél. Ettől vagyok erős.

Kifosztottál. Ezért ragyog palástom.

Ülünk, fekszünk, sétálunk egymás oldalán.

(P.J.)

(majdholnap)

  "kicsiket keresek szeretni"

nem, nem minden nyomot lehet eltűntetni.

                                                                           túl a magyaron.
                                                                               egy megvan.

.komolyan gondolom, hogy hozzám tartozol, és én hozzád tartozom.

...de egyszer csak eljött és tűzbe borult a világ...

ez. ez lesz a következő. kép, fotó. vettem ma narancssárga festéket. egyesével kell színeket venni, pici dobozban, az egész nam nagyobb egy köbcentinél. de mire képes?!... narancssárgát, lilát és zöldet. ezek már tényleg csak kiegészítő színek. kész luxus. négyszáz pénz darabja. és lapot is. gyönyörű aquarelllapot lehet most kapni a Blondellben, akit érint a dolog, mindenképpen nézze meg. és vegyen. vagy hát azt nem mondhatom, hogy vegyen, mert még nem festettem rá. de fogok. előbb vagy utóbb. mindig ez van. zavarba jövök a drága dologktól, és nem merek vele/rá alkotni.

tűzbe borult a világ. napok óta gondolkozom, hogy miért van az, hogy minden, de tényleg, minden áldott nap eszembe jut, hogy nem tudok nem gondolni rá, hogy beszélek hozzá gondolatban, mintha még mindig velem lenne. pedig nincs, mert tudom, hogy ha valóban itt lenne, nem szólnánk egymáshoz. milyen már ez...

ismeritek biztos:
...Ezután újra eltűnt az a tűzszemű lány
Egyik hajnal után, s valahol
Távol láttam újra lobban egy láng.
Ezután mindig vágytam már a tüze után
Újra eljön tán
Újra megéget, s a föld és az ég velem ég...
 

hiányzik.
ezt fogom lefesteni.

"Kék és narancssárga színekbe öltözött
Most már senki se bánthat
Most már semmi se fájhat
Egyszer mindenki eljön
Egyszer mindenki itt lesz
Örökre megtalálhatsz
Örökre elveszíthetsz."

"az eső eláll, és te gondolatban tovább ázol..."

házat építünk, medvét eszünk, barátkozunk. csak szépen sorjában.

ez az első 'mit látok a szobámból' kép itt. de nem az utolsó.

"De főleg az volt igen kínos,
Hogy amikor eltemettek,
A rám került súlyos földtől
Nem láttam, hogy az élet szép,
És azóta ott lenn pörköl
Valami pokol, de így most
A tőröm hogyha meglenne,
Azzal kivágnám én magam,
S nem pörkölődnék tovább benne,
S elindulnék nagy szellemként
Rendet rakni a világba'..."
-kispál és a borz-
 

"a bűnöket mindet bánom
és ha lehet
újracsinálom
mert tettem
amit hittem
velem megtörtént a minden"

 

"Non posso stare senza te"
vagyis hogy nem tudok élni nélküled.
vagyis hogy nem tudsz élni nélkülem.
éljen mindenki nélkülünk.

"...talált egy kulcscsomót,
Amivel kicsukta
Magát a világból,
Vagy magából a világot,
A lényeg, hogy utána
Csak befelé látott.
Egész szép réteket
Talált ott legbelül
Kis búvó patakkal,
Ahová majd leül
A mókusok közé
Majd a szerelme és ő..."
(Kispál és a Borz)