"szép esténk lesz,
ha egyszer majd megöregszünk.
lesz veradnánk és azon két ágy és azon fekszünk.
és fákat nézünk és arra gondolunk, hogy mi is egyszer
fák leszünk majd és hogy
te fogsz törődni a kerttel."

"az eső eláll, és te gondolatban tovább ázol..."

házat építünk, medvét eszünk, barátkozunk. csak szépen sorjában.

ez az első 'mit látok a szobámból' kép itt. de nem az utolsó.

"De főleg az volt igen kínos,
Hogy amikor eltemettek,
A rám került súlyos földtől
Nem láttam, hogy az élet szép,
És azóta ott lenn pörköl
Valami pokol, de így most
A tőröm hogyha meglenne,
Azzal kivágnám én magam,
S nem pörkölődnék tovább benne,
S elindulnék nagy szellemként
Rendet rakni a világba'..."
-kispál és a borz-