2010.02.28. 22:21

portrékat  szeretnék készíteni. várom a lelkes jelentkezőket :)

2010.02.27. 18:17

  Tomás

 

 

 

2010.02.27. 13:22

  bezárva átlátszó, de áthatolhatatlan falak mögé, ahonnan képtelen egyedül kijutni.

 

 

 (u.i.:segítettem neki.)

így készült

2010.02.25. 19:54

  az élő Rorschach-teszt

 

2010.02.21. 23:09

 

 

besütött a nap az ablakon, vonat volt, út, mint mindig, az út lesz, azt hiszem, az állandóságom. nem az itt, nem az ott.

 


 

fáradt tavaszvárás.

 

 

 

2010.02.19. 21:37

  néha fáj, de este van.

 

 

2010.02.17. 14:20

Csak-csak, lassan-lassan, talán apránként.

 

2010.02.17. 06:37

kép-telenség.

 

2010.02.16. 15:30

"a magány újra mellém dől
cigifüst száll az erkélyről
végül úgyis csak egy sóhaj marad
minden jó nőből

szívem megszokásból vár
fölém nem hajolhat már
csupán emlék lesz majd belőle
két nagy szembogár..."     
           (péterfybori)

  

 

(ez már a következő lépés. aláírást is biggyesztünk a fotókra. jee.)

2010.02.14. 23:00

a semmiből végül szép kis délután kerekedett.                                                  
 

és hogy Bori szavai se múljanak nyomtalanul:
'nem kell halált csinálni abból, ami nem az.'
hát... igyekszem.


 

2010.02.10. 16:56

"something always brings me back to you..."  (Sara Bareilles)

 

 

2010.02.09. 21:00

"soha nem tudjuk úgy feladni, hogy ne vágyjunk újra megtalálni..."(Judith Viorst)

 

2010.02.06. 14:18

 

"Az ember még nem ember,
csak zavarosfejű, veszélyes kamasz.
Az ember akkor lesz ember,
ha átvilágítja mélyéig önmagát,
s a belső világosságból
a külső világba sugarat bocsát."  
            
                                (Weöres Sándor)

 

 

2010.02.02. 20:52

úgy döntöttem, hogy mától tavasz van. úgyhogy mától napfény kell, meleg, virágillat, madárcsiripelés. nem vagyok hajlandó tudomásul venni a havat meg a hideget. egyszerűen nincs. sokkal jobb kedvem volt ma. pedig senki nem jött előttem hősugárzóval, elemlámpával és légfrissítővel.

2010.02.02. 12:49

"...az a röppenés, amelyet úgy vártam, tulajdonképpen meg sem született, csak az én képzeletemben. Így hát egy képzeletbeli röppenés haldoklik az ágyamon, és lassan kihűl. És látod, így maradnak el az embertől lassan mindazok a dolgok, amelyeket apróságoknak szokás nevezni, pedig egy egész világ van bennük..."                           (Dallos Sándor)

süti beállítások módosítása