képzelj el egy...
és sírsz, nem tudva: miért...
úgy döntöttem, hogy mától tavasz van. úgyhogy mától napfény kell, meleg, virágillat, madárcsiripelés. nem vagyok hajlandó tudomásul venni a havat meg a hideget. egyszerűen nincs. sokkal jobb kedvem volt ma. pedig senki nem jött előttem hősugárzóval, elemlámpával és légfrissítővel.
kicsit dezsavű, nem is a ma képe, de a lényeg, hogy nem vagyok függő. ma például nem ittam. pedig volt anatómia. a lényegről mindig az jut eszembe, hogy "a lényeg, hogy a lényeg megvan. szeretsz. szeretlek."-pedig nem is volt meg a lényeg már akkor se. a ma lényege, ami a kórházsorozatban. "átérezni és tudni nem belehalni." ez. a másik meg, hogy "ha elásnám magam talán érhetnék még..." vagy valahogy így. azt se én mondtam. így megy ez. így nem megy.
szépszép.
lili.
szokványos nem szokványosan.
megint belebújtam a virágba. csak most nagyítóval. szeretem a virágot. szeretek belebújni dolgokba. mint a nyakába egyeseknek. piszmogni. az jó.
Fent, fent a tömbök. Déli fényben állnak.
Az én szivemben boldogok a tárgyak.
(Nemes Nagy Ágnes)
"Csak csillagokkal borítkozom,
ó.
De fényüket már levetkezem,
ó.
A lényegesre szorítkozom,
ó.
S csak mellékesen szeretkezem,
ó... "
(Nemes Nagy Ágnes)
"szólj a világnak, mondd, hogy lehetetlen -
s maradj velem."
(Nemes Nagy Ágnes)
97% tavasz
3% tél
"a szívedben nyár lesz,
vagy legyen inkább tavasz
megtelik virággal
olyankor minden terasz"
"olyankor lágy eső
olyankor más nincsen..."
(30y)
2009. március