a semmiből végül szép kis délután kerekedett.                                                  
 

és hogy Bori szavai se múljanak nyomtalanul:
'nem kell halált csinálni abból, ami nem az.'
hát... igyekszem.

"mert a holdtalan éj majd megleli a holdat..."

"Örökre szívembe zártalak,
Belezártalak a nagy sötétségbe,
Neked már nem jön fel ez a nap,
Csak ülni fogsz velem a jó meleg vérbe..."

megint belebújtam a virágba. csak most nagyítóval. szeretem a virágot. szeretek belebújni dolgokba. mint a nyakába egyeseknek. piszmogni. az jó.

  Fent, fent a tömbök. Déli fényben állnak.
Az én szivemben boldogok a tárgyak.
(Nemes Nagy Ágnes)

"Mit bánom én: süvölt, fecseg -
mégsem ölhet meg engemet.
Ha rángok is a félelemtől,
életem akkor sem ezen dől -
ha meghalok sem függök tőletek. "
 

csak kár, hogy nem igaz. nem tudom lefesteni, mert nem igaz. megint nem, még nem, most sem, mittudomén. függök és megőrjít a függés. csak hinném, hogy ő is úgy függ, akár én.

"Csak csillagokkal borítkozom,
ó.                                   
De fényüket már levetkezem,
ó.                                   
A lényegesre szorítkozom,     
ó.                                    
S csak mellékesen szeretkezem,
ó... "                               

            (Nemes Nagy Ágnes)               

"szólj a világnak, mondd, hogy lehetetlen -
s maradj velem."
(Nemes Nagy Ágnes)