"mindegy, csak ne ismerjem még,
mindegy, csak énekeljen velem.
többé ne fájjon, hogyha szép,
és otthon leszünk azt hiszem...

lassan potyog a hajnal a csapból elő,
menni kell, menni kell
a gesztenye fák alá,
a testből kifelé,
fel a felhők fölé,
mélyen be a föld alá.

majd ott köszönj, ahol
semmi nincs sehol,
otthon vagyunk, azt hiszem,
otthon leszünk, azt hiszem..."

(tape underground:kifelé)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.